Téli dekorötlet tölgylevélből

Nemrég egyik kedvenc helyünkön, a gödöllői kastélyparkban sétáltunk, és ilyenkor sosem térünk haza üres kézzel. Nekem többek közt azért is közel áll a szívemhez a park, mert így ősszel az adventi koszorúkhoz való teljes termésszükségletet össze lehet szedni ott a földről, tobozokat, gesztenyéket, makkokat, gubacsokat és még egy rakás nemtudjukanevét dolgot - és akkor még nem is beszéltem a levelekről... Ott aztán annyi különféle fa van, hogy a lehullott levelekből kiállítást lehetne rendezni, szín- és méret szerint osztályozva, úgyhogy legutóbb is begyűjtöttünk jó néhányat - de ezúttal valahogy nem az örök kedvenc platáncsodákból, hanem tölgylevelekből lett a legtöbb. Itthon szokásosan lepréseltük őket (az Univerzum c. mű abszolút hiánypótló e téren :-) ), és pár nap múlva, amikor elővettem a leveleket, hogy készítsünk belőlük valamit, váratlanul megvilágosodtam, és egy különleges ötlet jutott eszembe... sőt egészen pontosan kettő - már írom is, hogy pontosan mi, hátha Ti is tudjátok hasznosítani. :-)


Kiindulásként ott hevertek a tölgylevelek az asztalon:

És addig-addig rendezgettem őket, míg rájöttem, hogy ha hat darabot rakok össze csillag alakban, az nagyon-nagyon hasonló lesz egy hópehely formájához :-)

Össze is ragasztottam így a leveleket - ezt úgy volt a leginkább célravezető megtenni, hogy vágtam erős kartonpapírból egy kört, és erre ragasztottam a leveleket, persze úgy, hogy a kör ne látszódjon, csak ha megfordítjuk:

A leveleket úgy ragasztottam fel, hogy a következő darab mindig fedje az előző felét - így szép, egységes lett az alakzat.
Már csak az volt hátra, hogy lefessem fehérre a "hópelyheket":

A tölgyfalevél - cikkcakkos széle miatt - így tényleg nagyon emlékeztet egy hópihére, különösen a gyerekek értékelték :-)

A másik ötlethez, ami a tízen inneni korosztályban nagy sikert aratott, elegendő volt csupán egyetlen tölgylevél:

Ezt zöldre festettük:

Száradás után pedig kis fenyőfát készítettünk belőle, szalagból ragasztott sállal, irodai lyukasztóval vágott szemekkel, mintás papírból készült, zseníliapomponos sipkával, valamint fagombokkal - és még egy kis csengőt is akasztottunk a "kezébe" :-)

Nagyon szeretem a préselt faleveleket, mert egyrészt a természet rendkívül nagylelkűen, teljesen ingyen bocsátja ezeket a rendelkezésünkre, másrészt pedig ahogy Anne Shirley mondaná, ezeknél igazán tág tere nyílik a képzeletnek - ne habozzatok begyűjteni őket, most még hatalmas választékban állnak rendelkezésre mindenfelé... :-)