Helyzetjelentés
Napjaink nagy részét a hétköznapok teszik ki, így elég nyilvánvaló, hogy a sikeres életmódváltásnak a hétköznapokban kell végbemennie. Ha valaki túljut a kezdeti lendületen, akkor valahogy el kell érni azt, hogy az élete részévé váljanak a változtatások, hiszen ha nem így van, akkor bizony csak a nevében történt életmódváltás, gyakorlatban viszont nem.
Jelen életünk táplálkozási oldala nem könnyű. Egyfelől igyekszünk olyan ételeket tenni az asztalra, ami a srácoknak ízlik is, de nem is veszélyes. Mert nyilvánvaló, hogy a mélyhűtött pizza, a sült krumpli, a spagetti, és a hamburger tuti befutó, de közben figyelni kell arra, hogy tengjen túl a CH. Másfelől zömmel mi ketten a nejemmel nem szoktunk fogyasztani a gyerekeknek készült ételből, mert ugyebár ami egészséges, még nem feltétlenül nem hizlal, és azért egy kölyök élete sokkal aktívabb, a szervezete meg sokkal fiatalabb, és fejlődik még....szóval mások vagyunk.
Nyilván több lépcsőfok van a pizza-chips-fagyi és a ceasar-sali-öntetéskruton-nélkül között, én úgy gondolom, hogy a 9-20 éves korosztálynak mehet az egészséges, de "vastag" étel, a negyveneseknek, akik oda akarnak figyelni az alakjukra....nos, nekünk már nem annyira. Szóval általában kapásból kétfelé főzünk. A gyerekeknek lehetőség szerint nem, vagy csak igen ritkán adunk tésztás, édes, cukrozott ételt, inkább a hús, zöldség, gyümölcs dominál. Mondjuk nem egyszerű, de például hozzáadott olajat, cukrot, lisztet nem szoktunk használni. Ma pl. paprikás krumpli az ebéd, a srácok imádják....hozzáadott zsiradék nélkül készül, a kolbászt felkarikázom, és kisütöm belőle a zsírt, amiben a hagymát megkapatom, és úgy jöhet rá a krumpli, a víz, és a fűszerek. Így a kolbászkarikák zsírjától kellemesen színes és fűszeres lesz, és a zsírtartalom is megvan. Tény, hogy macerás a kis kolbászkarikákat egyesével forgatni az edényben...
Igyekszünk minél több gyümölcsöt fogyasztani, ezt meg lehet oldani, csak nyitott szemmel kell jönni-menni. Sajnos nem lehet mindig normális áron beszerezni a gyümiket, óriási eltérések is lehetnek. Én magam általában minden nap 10-15 tojásfehérjét fogyasztok, meg kb fél kiló túrót...az általam kifejlesztett speciális "táp"-ról már írtam a blogon, ezt tulajdonképpen már évek óta fogyasztom, és meg vagyok elégedve vele. Kiváló fehérjeforrás, és természetes anyag.
Valahogy sikerült olyan dolgokat szokássá alakítani, mint a vízfogyasztás, vagy a sótörés....finomított sót már egyáltalán nem használunk...eleinte macerás volt mozsárban törögetni mindig a sót, de mára rutinná vált.
Azt hiszem valahol ott van a kulcs, hogy ténylegesen szokássá kell építeni a változtatásokat....nem kell fittnesnácinak lenni, és szemforgatva anyázni, ha valaki megkínál egy bonbonnal vagy házisütivel. Ha már a súly- és alaktartás a cél, akkor bőven elég, ha a mindennapokban kézben tartjuk a gyeplőt. Nálunk mindenestre jelenleg valahogy így megy, és nem panaszkodhatok, mert meg vagyok elégedve az eredményekkel...
Az étkezés mellett a mozgásba is igyekszünk bevonni akit csak lehet. A 14 éves fiam eljár edzésre az atlétikapályára (bátyja nyomdokain), a 12 és a 9 éves fiaimmal pedig (kötelező jelleggel lol) együtt csináljuk a cardio edzéseket, általában 2-3 alkalommal hetente. Plusz most már alakul a jóidő, úgyhogy szinte nem telik el nap foci nélkül. A házunk előtti kis placc pont alkalmas egy tengópályára, így akár órákig is tudunk együtt mozogni. Nemcsak az egészégmegőrzés céljából jó ez, hanem szülő-gyerek program is, amiből egyrészt sosem elég, másrészt pedig amiket meg kell becsülni, mert az élet elrohan, a srácok felnőnek, és az alkalmak elillannak.
Jelen életünk táplálkozási oldala nem könnyű. Egyfelől igyekszünk olyan ételeket tenni az asztalra, ami a srácoknak ízlik is, de nem is veszélyes. Mert nyilvánvaló, hogy a mélyhűtött pizza, a sült krumpli, a spagetti, és a hamburger tuti befutó, de közben figyelni kell arra, hogy tengjen túl a CH. Másfelől zömmel mi ketten a nejemmel nem szoktunk fogyasztani a gyerekeknek készült ételből, mert ugyebár ami egészséges, még nem feltétlenül nem hizlal, és azért egy kölyök élete sokkal aktívabb, a szervezete meg sokkal fiatalabb, és fejlődik még....szóval mások vagyunk.
Nyilván több lépcsőfok van a pizza-chips-fagyi és a ceasar-sali-öntetéskruton-nélkül között, én úgy gondolom, hogy a 9-20 éves korosztálynak mehet az egészséges, de "vastag" étel, a negyveneseknek, akik oda akarnak figyelni az alakjukra....nos, nekünk már nem annyira. Szóval általában kapásból kétfelé főzünk. A gyerekeknek lehetőség szerint nem, vagy csak igen ritkán adunk tésztás, édes, cukrozott ételt, inkább a hús, zöldség, gyümölcs dominál. Mondjuk nem egyszerű, de például hozzáadott olajat, cukrot, lisztet nem szoktunk használni. Ma pl. paprikás krumpli az ebéd, a srácok imádják....hozzáadott zsiradék nélkül készül, a kolbászt felkarikázom, és kisütöm belőle a zsírt, amiben a hagymát megkapatom, és úgy jöhet rá a krumpli, a víz, és a fűszerek. Így a kolbászkarikák zsírjától kellemesen színes és fűszeres lesz, és a zsírtartalom is megvan. Tény, hogy macerás a kis kolbászkarikákat egyesével forgatni az edényben...
Igyekszünk minél több gyümölcsöt fogyasztani, ezt meg lehet oldani, csak nyitott szemmel kell jönni-menni. Sajnos nem lehet mindig normális áron beszerezni a gyümiket, óriási eltérések is lehetnek. Én magam általában minden nap 10-15 tojásfehérjét fogyasztok, meg kb fél kiló túrót...az általam kifejlesztett speciális "táp"-ról már írtam a blogon, ezt tulajdonképpen már évek óta fogyasztom, és meg vagyok elégedve vele. Kiváló fehérjeforrás, és természetes anyag.
Valahogy sikerült olyan dolgokat szokássá alakítani, mint a vízfogyasztás, vagy a sótörés....finomított sót már egyáltalán nem használunk...eleinte macerás volt mozsárban törögetni mindig a sót, de mára rutinná vált.
Azt hiszem valahol ott van a kulcs, hogy ténylegesen szokássá kell építeni a változtatásokat....nem kell fittnesnácinak lenni, és szemforgatva anyázni, ha valaki megkínál egy bonbonnal vagy házisütivel. Ha már a súly- és alaktartás a cél, akkor bőven elég, ha a mindennapokban kézben tartjuk a gyeplőt. Nálunk mindenestre jelenleg valahogy így megy, és nem panaszkodhatok, mert meg vagyok elégedve az eredményekkel...
Az étkezés mellett a mozgásba is igyekszünk bevonni akit csak lehet. A 14 éves fiam eljár edzésre az atlétikapályára (bátyja nyomdokain), a 12 és a 9 éves fiaimmal pedig (kötelező jelleggel lol) együtt csináljuk a cardio edzéseket, általában 2-3 alkalommal hetente. Plusz most már alakul a jóidő, úgyhogy szinte nem telik el nap foci nélkül. A házunk előtti kis placc pont alkalmas egy tengópályára, így akár órákig is tudunk együtt mozogni. Nemcsak az egészégmegőrzés céljából jó ez, hanem szülő-gyerek program is, amiből egyrészt sosem elég, másrészt pedig amiket meg kell becsülni, mert az élet elrohan, a srácok felnőnek, és az alkalmak elillannak.
More posts from
