Balett-táncosnők tortapapírból

Jó párszor használtam már fel mini tortapapírokat mindenféle kreatív ehhez-ahhoz, de ez! Ez a kedvencem. És hálás vagyok azért, hogy valaki megalkotta a mini tortapapírokat - amiket egyébként igazából fogalmam sincs, valójában mire használnak -, mert számtalan csodás dologhoz fel lehet használni. Például ezekhez a karcsú táncosnőkhöz, akiknek az ötlete akkor jutott eszembe, amikor egy gyűrött tortapapírt jobb híján félbehajtottam - és máris bevillant a tülltütüben (van ennél komikusabb szó vajon? :-) ) hajladozó balett-táncosok képe.
A nádszálhölgyekhez a tortapapíron kívül nem is kellett nagyon más, egy kis világoskék és krémszínű papír, olló, ragasztó - és ennyi. Mégis csodálatosaknak látom őket, és talán más is, mert még csak 24 órája lebegnek a cérnaszálakon, de ennyi idő alatt már hárman jelezték igényüket rájuk, ami igazán jó érzés.

A kiindulásként, egyben ihletadóként szolgáló mini tortapapírok:

Egy tortapapírt félbehajtottam:

Majd az egyik széléről a papír közepéig levágtam egy darabot:

A krémszínű papírból fejeket, karokat és lábakat vágtam ki, csak úgy érzésre, a méretet nagyjából a tortapapír szoknya arányaihoz igazítva - a kék papírból pedig hajat (két réteget összefogva, azaz rögtön két egyforma példányban):

A levágott kis háromszögletű darab csúcsát beragasztottam a papírszoknya közepébe, a két réteg közé. A felső részt egyenesre vágtam, majd közé ragasztottam a nyakat. Ezután a fejre ráragasztottam a kék hajat, elöl és hátul, hogy pontosan fedjék egymást.
Végül a lábakat is beragasztottam a szoknya aljának két rétege közé.

A karokhoz a felső részt átvágtam egy kicsit a hajtásnál, hogy a karokat jobbról és balról is be lehessen ragasztani - és ezt meg is tettem, ezzel pedig el is készült az első táncosnő.

Rajta kívül még három másikat készítettem, mindegyiket más pózban:

És ennyi. Azt hiszem, nem mondhatók túlzottan bonyolultnak... mégis, egy cérnaszálra felfüggesztve, ahogy a légáramlatban lassan ide-oda fordulnak, olyan légiesen könnyed és tündéri látványt nyújtanak, hogy az ember szívesen beállna közéjük egy táncra :-)
Lefotózni aztán persze közel sem volt egyszerű, mert a képek nem tudják visszaadni a látványt - de azért a 24 óra alatt minden napszakban csináltam róluk képet, hogy hátha mégis valamelyik emlékeztet a valóságra....