Azok ott csak nem könnyek az arcodon? Miért sírnál, kislány? Ne tedd. Fáradt vagy? Tudom, én is. Néha kéne egy nagy piros gomb, amit megnyomva lestoppolhatnánk pár percre az életet. Kifújnánk magunkat, gondolatok nélkül, egy kis csendben, egy kis magányban... Ennénk egy kis cseresznyét, innánk egy kis kakaót. Nem azért, nem nyomnám meg, biztosan nem nyomnám meg, de a tudat, hogy már pedig megtehetném, segítene hogy erőt gyűjtsek folytatni. Na ne állj ott, gyere beljebb! Ülj le, gyűrd be azt a párnát a hátad mögé, hogy kényelmes legyen... Kérsz egy teát, szörnyű ez a szél odakint. Csak úgy gyűri a fákat. És az emberek ezt nevezik tavasznak! Átfáztál? Azért nem veszed le a kabátod? Na tudod mit? Inkább csinálok egy kis teát neked.
